Adózás kiadó ingatlan után Magyarországon

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa kiadja a lakását akkor a bevétel után adóznia szükséges. Magánszemélyként eltérően adózik az ingatlan tulajdonosa, mintha egyéni vállalkozóként adja ki az ingatlant vagy, ha a kiadott ingatlan tulajdonosa cég. A leggyakoribb esetben magánszemély adja ki az albérletet magánszemélynek. Ebben az esetben a bérbeadó magánszemélyként adózik, 15% Személyi Jövedelem Adót szükséges fizetnie a bérleti díj után, negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12.-ig átutalva az adóelőleget az adóhatóságnak. Az éves adóbevallásban, Május 20.-ig a bérbeadónak fel kell tüntetnie a bérleti díj jövedelmet és az év közben megfizetett adót.

Amennyiben a bérbeadó év közben jól számolta ki az adóelőleget, akkor az éves bevalláskor már nem kell adókülönbözetet fizetnie. Magánszemély kétféleképpen számolhatja ki a 15%-os Személyi Jövedelem Adót a bérleti díjból származó jövedelem után. Az első választható módszer a 10%-os általány költség, ebben az esetben a teljes bérleti díj jövedelem 90%-ra szükséges kiszámítani a 15% adót, tehát a bérleti díjak 90%-a lesz az adóalap. A másik választható módszer a tételes költségelszámolás. Ebben az esetben a bérbeadó levonhatja az adóévben, a lakással kapcsolatos karbantartási és javítási költségeket, továbbá 2% évi értékcsökkenést. A gyakorlatban sokszor a 2% értékcsökkenés önmagában meghaladja a bérleti díjak 10%-t, ezért ez a módszer gyakrabban alkalmazott, annak ellenére, hogy több adminisztrációval és nyilvántartással jár a bérbeadó tulajdonos számára.

Fontos változás, hogy ellentétben a korábbi szabályozással, 2019-től a rezsi már nem számít bevételnek és kiadásnak, tehát ezekkel a tételekkel már nem kell számolni az adóalap megállapításánál. Ez korábban akkor minősült bevételnek és költségnek, ha a közüzemi órákat nem íratták át a bérlő nevére. A gyakorlatban a legelterjedtebb, hogy a közüzemi órákat nem írják át a bérlő nevére, hanem a tulajdonos elkéri a bérleti díjon felül a rezsi költségeit a bérlőtől és a tulajdonos fizeti be a közüzemi számlákat. Ez által elkerülhető, hogy ne keletkezzenek esetlegesen be nem fizetett számlák a bérlő részéről. Még egy esetet érdemes megemlíteni, például, akkor amikor a bérleti díj tartalmazza a rezsi összegét is, és a tulajdonos és a bérlő nem külön elszámolás alapján rendezik egymás között a közüzemi díjakat, akkor a közüzemi számlákat betehetjük költségként az ilyen rezsit is magába foglaló bérleti díjakkal szemben az adóalap kiszámításánál.

Abban az esetben, ha vállalkozásnak adunk bérbe ingatlant, akkor a bérlő vállalkozásnak le kell vonnia az adót a bérleti díjból és el kell, hogy utalja az adóhatóságnak. Ilyenkor a bérbeadó a nettó bérleti díjat kapja meg. Amennyiben a bérbe adott ingatlan tulajdonosa egy vállalkozás, akkor vállalkozásként lehet bérbe adni a lakást és a vállalkozás adózási módjának megfelelően adózni. Fontos még megemlíteni az adózással kapcsolatban, hogy amennyiben magánszemélyként adunk bérbe ingatlant és csak adóazonosító jelet használunk, akkor készpénzes fizetés esetén pénzátvételi elismervényt szükséges írni vagy utalás esetén a bankszámlakivonat lesz a megfelelő dokumentáció.

Tehát, amikor magánszemély csak adóazonosító jellel ad bérbe ingatlant akkor nem szükséges számlát kiállítania a bérleti díjról a bérlő felé. Abban az esetben, ha magánszemélyként adószámmal vagy egyéni vállalkozóként adjuk bérbe az ingatlant, akkor érdemes számlát kiállítani, de minimum számviteli bizonylatot. A jelenlegi szabályozás szerint, ha számlát készítünk, nem szükséges azt beküldeni az adóhatóságnak az online számla adatszolgáltatás részeként.