Mi a különbség rövidtávú és hosszútávú lakáskiadás között?
A fő különbség a rövidtávú és a hosszútávú lakáskiadás között az, hogy a rövidtávú lakáskiadás esetén a tulajdonos pár napra vagy pár hétre adja ki a lakását. Jellemzően turistáknak és ebben az esetben a lakás bútorozott és a bérleti díjban benne van minden költség. Hosszútávú lakáskiadás esetén jellemzően minimum egy évre adja ki a tulajdonos a lakását, bútorozottan vagy bútor nélkül és a bérleti díjon felül a közös költséget is meg kell fizetnie a bérlőnek. Mindkét kiadásnak meg vannak az előnyei és a hátrányai illetve kockázatai. Rövidtávú lakáskiadás esetén a nagyobb hozam elérése egy lehetőség és kisebb az esélye annak, hogy a lakást lelakják, és felújítási költségek jelentkeznek. A rövidtávú lakáskiadás engedélyhez kötött és más adózási szabályok is vonatkoznak erre a tevékenységre.
Mi a rövidtávú lakáskiadás feltételei?
A rövidtávú lakáskiadást be kell jelenti a helyi jegyzőnek. Az SZJA törvény szerint ez a tevékenység a fizetővendéglátás, más jogszabályok egyéb szálláshely szolgáltatásként nevezik meg. Ezt a tevékenységet adószámmal lehet kizárólag folytatni, elég magánszemélyként kiváltani az adószámot az adóhatóságnál, nem kell hozzá egyéni vállalkozás vagy saját cég. Albérlet kiadást szabályosan javasolt végezni.
Mi a ház kiadás szabályai?
Ház kiadása esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint lakáskiadás esetén.
Mik a lakáskiadás szabályai?
A rövidtávú lakáskiadás szabályai szerint a tevékenységet be kell jelenteni a helyi illetékes jegyzőnél, aki nyilvántartásba veszi az ingatlant és tájékoztatja a hatóságokat, akik ellenőrzik például a higiéniai előírásokat. Ezután az adóhatóság felé is be kell jelentkezni illetve az idegenforgalmi adó miatt a helyi önkormányzathoz is. Az adóhatóság részére azt is be kell jelenteni, hogy pénztárgépet használunk vagy minden esetben számla kerül kiállításra.
Milyen engedélyek kellenek a lakáskiadáshoz?
A rövidtávú lakáskiadáshoz a tulajdonosnak be kell jelentenie az ingatlant a helyileg illetékes jegyzőnél aki a kérelmet elbírálja és tájékoztatja a tulajdonost és a többi hatóságot. Attól függően, hogy magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként adjuk ki az ingatlant, különböző adózási módok közül lehet választani és az adóhatóság felé eltérő módon kell adózni. Az erre vonatkozó szabályokat az ingatlan bérbeadás adózási szabályai részben írjuk le részletesebben.
Hogyan tudom szabályosan kiadni a lakásomat?
A lakáskiadás szabályai 2020-ban nagyban megegyeznek a korábbi évekkel, ugyanakkor érdemes minden évben utána nézni az esetleges változásoknak az albérlet kiadás szabályaiban. Rövidtávú lakáskiadás esetén szükséges bejelenteni a szolgáltatást a helyi jegyzőnél illetve egyeztetni szükséges a társasházzal a szervezeti és működési szabályok tekintetében, hogy nem korlátozza e a rövidtávú lakáskiadást. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást, szükséges továbbá meggyőződni arról, hogy van e társasházi közgyűlési határozat ilyen korlátozásról vagy nincs.
A lakás kiadás vagy bármilyen más ingatlan kiadása esetén, szükséges albérleti szerződést készíteni a bérbeadó és a bérlő között. Ez a szerződés szabályozza a bérbeadó ingatlan tulajdonos és a bérlő közötti viszonyt, rögzíti a feltételeket, a bérleti díjat, a fizetési határidőt, az bérleti díjon kívüli egyéb fizetendő költségeket, például a közös költség mértékét és a közüzemi számlák rendezésének a módját. A felek közötti megállapodás tárgya, hogy a közüzemi számlákat a bérlő hogyan fizeti ki. Az ingatlan tulajdonos és az albérlő megállapodhatnak abban, hogy a közüzemi órák állásait ki diktálja és hogy az albérlő közvetlenül fizeti meg a díjakat a közművek felé vagy a bérbeadónak fizeti meg a díjakat. A gyakorlatban a leggyakoribb szokás, hogy az albérlő a bérleti díjjal együtt megfizeti a bérbeadónak a többi felmerülő díjat is, az esetleges közös költséget és a havi közüzemi díjakat is. Az albérleti szerződés többek között, jellemzően rögzíti azt is, hogy mikor és hogyan lehet beköltözni illetve kiköltözni az albérlőnek a lakásból, hogyan és mikor végezhetők esetleges felújítások, továbbá, hogy vita esetén, a felek milyen módon tudnak egyeztetni.
Az ingatlan bérbeadás adózási szabályai
A lakás kiadás szabályai között kiemelten fontos, hogy az albérlet kiadás adózása esetleg változott az adott évben vagy ugyanazok a szabályok érvényesek. Az albérlet kiadás adózásához többféleképpen állapítható meg a jövedelem. Magánszemélyként és egyéni vállalkozóként eltérő módon kell a jövedelmet kiszámolni. Magánszemélyként 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással vagy tételes altalányadózással. Egyéni vállalkozóként, vállalkozói személyi jövedelem adó vagy általányadózás mellett állapítható meg a jövedelem. A 10 százalékos költséghányadnál a bevételből le kell vonni a 10 százalékot és a fennmaradó 90 százalék után kell megfizetni az adót. A személyi jövedelem adó mértéke 15%. Tételes költségelszámolásnál az összes bevételből le kell vonni az összes igazolt költséget és a fennmaradó jövedelem után kell adózni. A tételes általányadózás a rövidtávú lakáskiadásnál választható, ebben az esetben az adó mértéke független a bevételtől és a jövedelemtől, egységesen 38 400 forint a személyi jövedelem adó szobánként egy évre. A tételes általányadózás feltétele, hogy ugyanannak a vendégnek csak legfeljebb 90 napig adható ki az ingatlan.
Albérlet kiadás és lakáskiadás bejelentése
A lakáskiadás bejelentése az egyik legfontosabb kérdés, amit tisztázni kell mielőtt az ingatlan tulajdonos kiadja a lakását. Ingatlan bérbeadás esetén a tevékenység bejelentése az adóhatóság és más hatóságok felé attól függ, hogy milyen módon adjuk ki az ingatlant, akár lakást vagy házat vagy üdülőt. Az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettség és adózási kötelezettség attól is függ, hogy hogyan adózunk, magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként vagy a cégünk adja ki az ingatlant. Továbbá, a bejelentési kötelezettség attól is függ, hogy rövidtávra vagy hosszútávra adjuk ki albérletbe az ingatlant. Magánszemélyként az ingatlan bérbeadás áfa mentes tevékenység, így magánszemélyként nem kell adószámot kérnie ehhez a tevékenységhez. Ez azt is jelenti, hogy magánszemélyként bérbe adva az ingatlant, nem kell a bérbeadó ingatlan tulajdonosnak áfával számolnia, így az albérlőnek sem, továbbá, számla kiállítási kötelezettség sincs.
A bérlő által fizetett bérleti díj után a bérbeadó ingatlan tulajdonosnak adófizetési kötelezettsége van, amit az adóalap meghatározása után, személyi jövedelem adóként fizet be az adóhatóság felé. Magánszemélyként a megállapított adót negyedévenként szükséges megfizetni adóelőlegként az adóhatóságnak, minden negyedévet meghaladó hónap 12.-éig. Amennyiben egyéni vállalkozóként kerül az ingatlan kiadásra, akkor az ebből származó bevétel egyéni vállalkozói bevételnek minősül. Rövidtávú lakáskiadás esetén a tevékenység hivatalosan egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül és kötelező bejelenti az adóhatóság felé. Egyéni vállalkozóként és fizetővendéglátást végző magánszemélynek idegenforgalmi adót is kell fizetnie, aminek a mértékéről a helyileg illetékes önkormányzattól kérhető tájékoztatás. A rövidtávú lakáskiadást a helyileg illetékes jegyzőnél is be kell jelenteni.
