Mennyi adót kell fizetnem albérlet kiadásakor 2020-ban?
A lakáskiadás után adózási kötelezettsége van a bérbeadó tulajdonosnak. Az albérlet adózás fontos része a lakáskiadásnak és a bérleti díjból származó jövedelem adóköteles 2020-ban is. A bérleti díj adózása 2018-ban változott meg, azóta nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, csak 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) az albérlet kiadójának az adóhatóság, a NAV felé. Az, hogy pontosan mennyi adót kell fizetnie a lakás tulajdonosának, attól is függ, hogy a lakáskiadásnál milyen adózási módot választ. A lakás bérbeadója választhatja a 10 százalékos költséghányadot vagy az ingatlan bérbeadásánál a tételes költségelszámolást. A 10 százalékos költséghányad esetén, a bérbe adás bevételéből le kell vonni a 10 százalékot és a fennmaradó rész után kell megfizetni a 15 százalék adót.
A tételes költségelszámolásnál, a bérleti díjbevételből le kell vonni a számlával igazolt költségeket, amiket a lakásra fordítottunk és a fennmaradó összeg lesz az adóalap, ami után a 15 százalék adót meg kell fizetni. A költségátalány kevesebb papír munkával jár, ugyanakkor ennél az adózási módnál nem lehet elszámolni az éves 2 százalék értékcsökkenést a lakás után. A tételes költségelszámolás több adminisztrációval jár, ugyanakkor régebbi ingatlan esetén, ahol többet kell rá költeni, előnyösebb lehet ez az adózási mód. 2020-ban változtak az adózási szabályok és az adóalapba nem kell bele számolni a havi rezsit, ugyanakkor a közös költséget és a társasháznak befizetett esetleges felújítási alaphoz a hozzájárulást, bele kell számolni az adóalapba. Azt, hogy melyik adózási formát választja a bérbeadó, érdemes még a lakáskiadás előtt átgondolni és kiszámolni.
Teendők albérlet utáni adózás elmulasztása esetén
Amennyiben a lakáskiadásból származó bérleti díj bevétele után nem fizetjük meg az adót, akkor az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel az esedékesség napjától. A késedelmi pótlékot minden naptári napra számolják és a mértéke a mindenkori aktuális jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része. Az adóhatóság a késedelmi pótlékon túl bírságot is kiszabhat a lakás bérbeadójára. A bírság mértéke általánosságban a megállapított adóhiány 50 százaléka. Amennyiben az adóhatóság a bevétel eltitkolását állapítja meg, akkor a kiszabott bírság lehet akár az adóhiány 75 százaléka is. A megállapított és kiszabott bírság többszöröse lehet a hivatalosan fizetendő személyi jövedelem adónak, így a bérbeadó tulajdonosnak minden esetben megéri a kötelezően fizetendő adót időben megfizetni az adóhatóság részére. A lakáskiadásból származó bevétel után a kiszámított éves adót negyedévente kell megfizetni adóelőlegként.
Az éves adóbevallást minden évben Májusban kell leadni és amennyiben az adóhatóság által készített adóbevallás tervezetben más számok szerepelnek akkor az adóbevallás önellenőrzése folyamán a számokat javítani kell és amennyiben adóhiány van, azt be kell fizetni az adóhatóság részére. Az adóbevallás javítása illetve helyesbítése, amennyiben valamilyen adat nem szerepel benne a beadási határidő előtt lehet megtenni. Abban az esetben, ha a tervezett adóbevallást nem javítjuk a határidőig, akkor a hibás adóbevallás lesz hivatalos a határidő lejárta után. A tervezett adóbevallás elkészültéről az adóhatóság elektronikus értesítést küld, és érdemes minél hamarabb átnézni, hogy jól lett e kiszámolva a személyi jövedelemadó. A lakáskiadásból származó bevétel után fizetendő adót külön soron kell beleírni az adóbevallásba.
Hogyan kell adózni lakáskiadás esetén?
Az albérlet adózása fontos része a lakáskiadásnak. A bérleti díj után adózási kötelezettsége van a bérbeadónak a NAV felé. A bérbeadó tulajdonosnak kell kiszámolnia az adóalapot, ami után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Az adóalapot két módon számolhatjuk ki, vagy 10 százalékos költség általánnyal csökkentjük a lakáskiadásból származó bevételt vagy tételes költségelszámolással, amikor a számlával igazolt, a lakáshoz kapcsolódó kiadásokat vonjuk le a bérleti díjbevételből. A rezsi kiadásokat nem kell beleszámolni a bevételbe, de a közös költséget és a társasház felújítási alapjába fizetett egyedi hozzájárulásokat igen. A 10 százalékos költség általány adóalap megállapításánál nem lehet elszámolni az éves 2 százalékos értékcsökkenést. Az adót negyedévente kell megfizetni az adóhatóság részére adóelőlegként minden negyedévet követő hónap 12.-ig. A minden évben-májusban esedékes adóbevallásban ellenőrizni kell az addig befizetett adóelőlegek helyességét és hiba esetén pótolni az adatokat és a számokat, illetve adóhátralék esetén, azt be kell fizetni az adóhatóságnak. A lakáskiadás adóelőleget érdemes pontosan kiszámolni minden negyedévben, hogy az éves adóbevallásban már a helyes összeg szerepeljen, és ne kelljen utólag helyesbíteni az adatokat illetve további befizetést utalni. Magánszemélyként a lakáskiadás áfa mentes.
Amennyiben a tételes költségelszámolást választjuk akkor a lakáskiadáshoz kapcsolódó költségeket számlával kell tudni igazolni, tehát a lakás felújításával kapcsolatos költségekről számlával kell rendelkezni. A lakáskiadás előtt érdemes átgondolni az adózási mód választását, számoljuk ki előre, hogy melyik adózási móddal, mennyi adót kell fizetni. A negyedévente esedékes adóelőleget banki átutalással kell megfizetni az adóhatóság részére és a közlemény rovatba fel kell tüntetni az adószámot és, hogy személyi jövedelemadó.
Albérlet kiadás magánszemély esetén
Amikor magánszemélyként adunk ki lakást albérletbe, akkor az albérlet bejelentése a NAV-nak nem kötelező, hanem negyedévente adóelőleget kell fizetni a NAV felé. A magánszemély a bérleti díjból származó jövedelme után adózási kötelezettsége van és a személyi jövedelemadó ebben az esetben 15 százalék. Az adóalap kiszámításához két mód közül választhat a magánszemély. Választhatja a 10 százalékos költség általányt vagy a tételes költségelszámolást. A bevételbe bele számít a bérleti díj, a közös költség és az esetlegesen a társasház felújítási alapjába befizetett összeg, míg a rezsi nem. A tételes költségelszámolásnál, minden olyan költség levonható a bevételből, ami számlával igazolt és a lakás vagy ház felújításával kapcsolatos. Az adóelőleget minden negyedévet követő hónap 12.-ig kell megfizetni az adóhatóság részére. Az éves adóbevallásban ellenőrizni kell az addig adóelőlegként megfizetett összegeket és hiba esetén az éves adóbevallás határideje előtt, javítani szükséges.
Amennyiben adóhátralék keletkezik, mert rosszul számoltuk ki a befizetendő adó mértékét, akkor az adóhátralékot meg kell fizetni az adóhatóság részére. Amennyiben ellenőrzés során az adóhatóság a személyi jövedelemadó megfizetésének az elmulasztását állapítja meg, akkor késedelmi pótlékot állapít meg és bírságot is kiszabhat. A bevételeket érdemes folyamatosan vezetni az év folyamán, hogy az adóelőleg kiszámításánál rögtön rendelkezésre álljanak a szükséges adatok.
Lakáskiadás adózása egyéni vállalkozónak
A lakáskiadási tevékenység végezhető természetes személyként, egyéni vállalkozóként és magánszemélyként is az adózás szempontjából. A hosszú távú lakáskiadás bevételéből többféleképpen lehet megállapítani a jövedelmet egyéni vállalkozóként, vagy vállalkozói személyi jövedelemadózást vagy általány adózás keretein belül. Egyéni vállalkozóként, ha nem a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazza, akkor a lakáskiadásból származó bevétel egyéni vállalkozói bevétel lesz. A hosszú távú lakáskiadás nem jár eho-fizetési kötelezettséggel. Az egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozói jövedelemadózás esetén úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételéből levonja a számlával igazolható költségeket. Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételét a törvény által megállapított költséghányaddal csökkentheti.
Kell-e számlát adni?
A lakáskiadás számlával attól függ, hogy magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként történik a lakás bérbeadása, illetve attól is függ, hogy magánszemély bérli vagy cég az ingatlant. Amennyiben magánszemély adja ki a lakást magánszemélynek akkor nem kell számlát kiállítani és nincs adatközlési kötelezettség az adóhatóság felé. Azokban az esetekben, ha egyéni vállalkozó adja ki az ingatlant vagy cég bérli, vagy a magánszemély bérlő számlát kér, akkor számlát kell kiállítani a bérbeadónak és adatközlési kötelezettség van az adóhatóság felé. Számlatömböt csak adószámmal lehet venni, így ha magánszemélytől kér számlát a bérlő, akkor adószámot kell kiváltania a magánszemélynek. A szabályozás változni fog és a jövőben magánszemélynek is számlát kell adni a bérleti díjról.
A lakásbérleti szerződésben érdemes rögzíteni a számlaadási igényt, a szerződés aláírása előtt a bérbeadónak és a bérlőnek vagy a bérlőknek egyeztetniük kell, hogy kell e nekik vagy kérnek e számlát a bérleti díjról. Azokban az esetekben amikor nem kell számlát adni, de a bérbeadó mégis úgy dönt, hogy kiállítja a számlát a bérleti díjról, akkor adatközlési kötelezettsége is van az adóhatóság felé. Az a magánszemély, aki adószámmal rendelkezik illetve az egyéni vállalkozó köteles felvenni az ingatlan bérbeadás teáor száma szerinti tevékenységet. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartási számát rá kell, hogy vezesse a számlára. A bérlő érdeke, hogy kapjon átvételi elismervényt a megfizetett bérleti díjról, ugyanakkor, ha utalással történik a fizetés, akkor a közlemény rovatban érdemes feltüntetni, hogy bérleti díj.
Tételes vagy nem tételes költségelszámolást válasszak?
A lakáskiadás adózásával kapcsolatban kétféleképpen számolhatjuk el a költségeket az adóalap megállapításánál. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad a másik módszer a tételes költségelszámolás. A lakáskiadási adózási mód választásánál érdemes átgondolni, hogy milyen költségeink vannak a lakással kapcsolatban. Amennyiben a 10 százalékot meghaladják a költségek akkor ajánlott a tételes költségelszámolás módszerét választani. Ebben az esetben minden költséget számlával kell tudni igazolni. Általánosságban a rövidtávú lakáskiadás költségesebb, így a gyakorlatban a tételes költségelszámolás választása a jellemzőbb, míg a hosszú távú lakáskiadásnál a 10 százalékos költséghányaddal való adóalap megállapítás a gyakoribb. A 10 százalékos költséghányaddal való adóalap megállapítás előnye, hogy kevesebb adminisztrációval jár és a költségeket nem kell számlával igazolni, ugyanakkor nyílván akkor éri meg, ha a költségek a lakás kiadásával kapcsolatban 10 százalék alatt vannak. A tételes költségelszámolás választásakor, a lakás értékcsökkenése is elszámolható, évi 2 százalékkal számolva. Az elszámolható költségek a számlával igazolt felújítási, javítási és karbantartási költségek, ugyanakkor, lehet, hogy ehhez már könyvelőt is szükséges igénybe venni, így ennél az adózási módszernél érdemes kiszámolni, hogy ez a plusz kiadás hogyan befolyásolja a 10 százalékos költséghányad módszeréhez képest a tiszta jövedelmünket. A közüzemi díjak, mint a víz, a villany és a gáz díja nem számít bevételnek, ugyanakkor a közös költség, a társasház takarítás díja, a fejlesztési alapba befizetett összegek bevételnek számítanak. Ezt érdemes pontosan kiszámolni az adóalap helyes megállapításához. Ez a változás 2019 elejétől van érvényben, előtte a rezsi számlákat bevételként kellett figyelembe venni az adóalap kiszámításánál.
Ingatlan értékcsökkenés számítása
Lakáskiadás esetén értékcsökkenés elszámolására akkor van lehetőség, ha a bérbeadó nem a 10 százalékos költséghányad módszerével állapítja meg a személyi jövedelemadó adóalapját. Az ingatlan értékcsökkenését elszámolni csak a lakás tulajdonosa jogosult. Nagyon fontos szabály, hogy amennyiben a lakás vagy a ház nem egész évre van kiadva, vagy nem a teljes ingatlan van kiadva, akkor arányosan lehet csak elszámolni arra a naptári évre az értékcsökkenést. Abban az esetben, ha nem egész évre van kiadva, akkor a bérbeadás időszakára eső időarányos részét lehet csak elszámolni, tehát naponta 365-öd részt. Ha csak egy része van kiadva az ingatlannak, akkor az alapterület négyzetméter szerinti arányos részére lehet csak elszámolni az értékcsökkenést. Amennyiben mindkét eset fennáll, tehát az ingatlan egy részét adjuk ki és nem egész évre, akkor mindkét arányosítást figyelembe kell venni az értékcsökkenés elszámolásakor. Az értékcsökkenés alapja a beszerzési ár és nem az aktuális piaci ára az ingatlannak. A beszerzési értéket növelni lehet a számlával igazolt felújításokkal, ugyanakkor, csak abban az esetben, ha a felújítási költségek korábban nem lettek elszámolva költségként. Fontos kiegészítés, hogy az értéknövelő felújítások során a tulajdonos által végzett munka értéke nem számolható el. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz tartozik telek, akkor a telek után nem számolható el értékcsökkenés, tehát annak az értékét el kell különíteni, és csak az épület értéke után lehet elszámolni az értékcsökkenést. A bérbe adásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenése nem számolható el, amennyiben a tárgyi eszközt ingyenesen szerezte meg az ingatlan tulajdonosa.
Kell-e ÁFÁ-t fizetnem lakáskiadás után?
A NAV tájékoztatása szerint az Áfa törvény ingatlan bérbeadási szolgáltatásra vonatkozó főszabály szerint, az ingatlan bérbeadása adómentes szolgáltatásnak minősül áfa adóalany bérbeadó és a bérlő személyétől, jogállásától függetlenül. Ugyanakkor kivétel és adókötelezettséget jelent, ha a bérbeadás kereskedelmi szálláshely szolgáltatásnak minősül, ha közlekedési eszköz elhelyezésére, parkolására szól a bérbeadás, tehát például a garázs bérbeadása, ha az ingatlannal tartósan összeépített gép vagy berendezés van bérbe adva. Fontos, hogy ugyan a bérbeadónak nincs áfa fizetési kötelezettsége a bérbeadás után, ugyanakkor a bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzéseknél az áfa tekintetében adólevonási jog nem illeti meg a bérbeadót. Az ingatlan bérbeadást üzletszerűen végző bérbeadó áfa adóalanynak minősül.
Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor az adóalanyisághoz kapcsolódó kötelezettségeket a tulajdonosok által kijelölt képviselő látja el. Ha nincs kijelölve képviselő, akkor a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos a képviselő, illetve ha a tulajdoni hányadok megegyeznek, akkor az adóhatóság jelöli ki a képviselőt. A bérbeadó az adómentes kiadásról köteles a bérlő részére a számviteli törvény szerinti bizonylatot kiállítani. A bizonylaton a következő adatoknak kell szerepelnie: megnevezés, tehát az adott ingatlan bérbeadása; dátum; bérbeadó neve, címe, adóazonosító jele; a bérlő vagy bérlők neve, címe és adóazonosító jele. Rövidtávú lakáskiadás esetén, a tevékenységet be kell jelenteni a jegyzőnek és adószámot kell igényelni az adóhatóságtól. A rövidtávú bérbeadásnál, mivel megjelenik például a takarítás és esetlegesen a reggeli, mint szolgáltatás, ezért ez a tevékenység már inkább üzleti jellegű és ezért tér el a hosszú távú lakáskiadástól és ezért vonatkoznak rá más adózási szabályok.
Hogyan kell a bérbeadásból származó jövedelmet bevallani?
A hosszú távú lakáskiadásból származó bevétel után személyi jövedelemadót kell fizetnie a lakás tulajdonosának az adóhatóság részére minden naptári évben. Az adó mértéke 15 százalék és az adóalap kiszámításához választhatjuk a 10 százalékos költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást. A bevételbe bele számít a kapott bérleti díj, a közös költség és a felújítási alapba befizetett hozzájárulás, a rezsi számlák nem, viszont az esetleges társasházi takarítási díj például igen. A 10 százalékos költséghányadot akkor érdemes választani, ha a költségeink nem haladják meg a 10 százalékot, amennyiben igen, akkor számlával kell igazolni a kiadásokat a tételes költségelszámolásnál és ennél az utóbbi módszernél éves szinten 2 százalék értékcsökkenést is elszámolhatunk az ingatlan beszerzési értéke után. A kiszámított adót adóelőleg formájában kell megfizetni az adóhatóság részére negyedévenként, minden negyedévet követő hónap 12.-ig.
Az éves adóbevallásban, minden év májusban, ellenőrizni szükséges a már befizetett adóelőlegek összegét és amennyiben a korábbi számításaink kiegészítést igényelnek és adóhátralék keletkezett, akkor a különbözetet szükséges befizetni. Amennyiben nem egész évre adtuk ki a lakást vagy nem a teljes ingatlant adtuk ki, akkor az értékcsökkenést arányosítani szükséges. Az időarányos értékcsökkenést a bérbeadás időszakára számolhatjuk el, naponta 365-öd résszel számolva. A nem teljes ingatlan kiadása esetén, a kiadott négyzetméter alapján, az ingatlan teljes alapméretéhez viszonyítva kell arányosan kiszámolni az értékcsökkenést. Fontos, hogy telek után nem számolható el értékcsökkenés, ezért, ha a kiadott ingatlan például ház, akkor a telek értékét el kell különíteni és csak az épület értéke után számolható el értékcsökkenés. Amennyiben mindkét eset fennáll, tehát ideiglenesen adtuk ki az ingatlan egy részét, akkor mindkét arányosítással számolni szükséges.
Ingatlan bérbeadás adózása KATA mellett
A lakáskiadás adózása során érdemes átgondolni azt az esetet, amikor az egyéni vállalkozó KATA adózású. A hosszú távú lakáskiadás, mivel nem szolgáltatás jellegű, mint a rövidtávú lakáskiadás, adómentes. A két fajta lakáskiadás közötti különbség nem is annyira a bérbeadási időszakra vonatkozik, hanem a szolgáltatás jellegére, hiszen a rövidtávú lakáskiadásnál például takarítás és étkeztetés is párosul, mint szolgáltatás. A KATA adózást választó egyéni vállalkozók hosszú távra nem adhatnak ki ingatlant, illetve ezt a tevékenységet nem választhatják, csak a rövidtávú, üzleti jellegű lakáskiadást. A KATA adózású egyéni vállalkozó úgy tud hosszú távra lakást kiadni, hogy magánszemélyként adja ki, viszont ilyenkor fontos, hogy adószámos magánszemélyként bejelentkezzen az adóhatóságnál.
Fontos továbbá, figyelembe venni, hogy az alanyi adómentes keretbe, ami jelenleg évi 12 millió forint a bérbeadásból származó bevétel is beleszámít, tehát, ha a keretet túllépi a vállalkozó, akkor a többi vállalkozói tevékenysége után áfás adózóvá válik. A bérbeadásból származó bevétel adómentes marad tekintettel a tevékenység jellegére. A számlázással kapcsolatban is fontos megemlíteni, hogy a bérbeadásról is az egyéni vállalkozói adószámmal kell kiállítani a számlát, de az, hogy egyéni vállalkozó nem szerepelhet a számlán és az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám sem. A bérbeadásról nem szükséges számlát adni, elég a számviteli bizonylat, ugyanakkor, ha számlát állítunk ki, akkor az online számlázó programban elkülönítetten kell kezelni az egyéni vállalkozói számlákat és a bérbeadásra vonatkozó számlákat. Fontos kiemelni, hogy a fentebb leírt eset azokra az egyéni vállalkozókra vonatkozik, akik KATA adózók.
Kell-e költségkimutatás lakáskiadáshoz?
A lakáskiadásból származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetnie az ingatlan tulajdonosának. Az adóalapot két módon számíthatja ki a bérbeadó, vagy 10 százalékos költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással. Az előbbi esetben a bevétel 90 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót a magánszemélynek. A második esetben számlával kell tudni igazolni a levont költségeket. Csak olyan költségeket lehet figyelembe venni, ami a lakáskiadással kapcsolatos. Ebben az esetben szükség van tételes költségkimutatásra. Az elszámolható költségek például a javítások és a fenntartással járó kiadások, továbbá az éves 2 százalékos értékcsökkenés. Fontos, hogy az értékcsökkenés nem számolható el amennyiben a 10 százalékos költséghányad szerint adózunk. A költségeket érdemes folyamatosan adminisztrálni a bérbeadási időszak alatt. Amennyiben a bérbeadási időszak kevesebb, mint egy év, akkor például az értékcsökkenést arányosan lehet csak elszámolni a bérbeadási időszakra, naponta a 365-öd részével számolva.
Hasonlóan, ha nem a teljes ingatlan van kiadva, hanem csak egy része, akkor az értékcsökkenést szintén arányosítani szükséges az alapterület négyzetmétere alapján. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ha a kiadott ingatlanhoz tartozik telek, akkor a telek értéke után nem számolható el értékcsökkenés, tehát a telek értékét külön kell kezelni. Természetesen, abban az esetben, ha kevesebb, mint egy évre adjuk ki az ingatlan egy részét, akkor mindkét említett arányosítást figyelembe kell venni az értékcsökkenés elszámolásakor. Fontos szabály még, hogy amennyiben tételes költségelszámolást használt a bérbeadó, de a bevallás benyújtásakor kiderül, hogy a költségek nem érték el a 10 százalékot, akkor már nem választhatja a 10 százalékos költséghányad adóalap kiszámítási módot.
Összefoglalóan a fentiekben az albérlet és a lakáskiadás adózással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket vettük sorba. A lakáskiadásból származó bevétel után a NAV felé személyi jövedelemadót kell fizetni és a bérleti díj adózására vonatkozó szabályokat érdemes az ingatlan bérbeadása előtt átnézni. A lakáskiadásból származó jövedelem után az adót adóelőleg formájában kell megfizetni az adóhatóság részére negyedévenként, minden negyedévet követő hónap 12.-ig.
Az adózási határidőkre fontos figyelni az év folyamán illetve az éves adóbevallás határidejére is. Az éves adóbevallásban szükséges ellenőrizni az év folyamán befizetett adóelőlegek helyességét és szükség esetén a bevallást javítani kell, illetve adóhátralék esetén a különbözetet befizetni szükséges az adóhatóság részére. A lakáskiadásból származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást már nem kell fizetni.
Az ingatlan bérbeadás TEÁOR száma más hosszú távú lakáskiadásnál és rövidtávú lakáskiadásnál. A lakáskiadással kapcsolatban az adózási mód választása fontos döntés. A választható két mód a 10 százalékos költséghányad vagy az ingatlan bérbeadás tételes költségelszámolás alapján való adózása. Az albérlet költség elszámolásánál fontos, hogy a lakáskiadáshoz kapcsolódó költségeket számlával kell tudni igazolni. A lakás kiadásával kapcsolatos bevételekről és kiadásokról illetve az adóelőleg kiszámításáról és az elutalt adóelőlegekről érdemes egy negyedévenkénti bontásban vezetett elektronikus vagy manuális kimutatást vezetni.
A rendszeresen vezetett bevételek és kiadások megkönnyítik az adóelőleg kiszámítását, illetve az adóelőleg utalások vezetése az éves adóbevallás ellenőrzését teszik gyorsabbá és egyszerűbbé. Magánszemélyként a hosszú távú lakáskiadás esetén az albérlet bejelentése a NAV-nak nem szükséges, ugyanakkor például KATA adózású egyéni vállalkozó a rövidtávú lakáskiadást végezheti. Hosszú távra a KATA adózású egyéni vállalkozó adószámos magánszemélyként adhatja ki az ingatlanát. A lakáskiadás áfa mentes tevékenység magánszemélyeknél.
